Néhány nap alatt négyszer jelentette be a kormány, hogy nagy gazdaságvédelmi programot indít, és majd elmondják valamikor a részleteket. Először még múlt szombaton állt ki Gulyás Gergely azzal, hogy 1345 milliárd forintot csoportosítanak át. Hétfőn aztán Orbán Viktor megígérte, hogy a GDP 18-20 százalékát átcsoportosítják, Szijjártó Péter elmondott néhány apró részletet azzal, hogy később lesz nagy bejelentés, majd Palkovics László adókönnyítéseket és új hitelprogramokat ígért. A döntések részletei azonban nagyon lassan érkeznek, és akkor sem mindig pontosan, az innovációs és technológiai miniszter például egy rádióműsorba betelefonálva magyarázta, hogy a bérkiegészítés nem egészen úgy lesz, mint ahogyan a szavai alapján addig érteni lehetett.

Ha egy cég több dolgozóját kénytelen rövidített munkaidőre küldeni, akkor a rövidített és a teljes munkaidő bérköltsége közti különbség 70 százalékát támogatja az állam 3 hónapig. A Liga Szakszervezetek elnöke csütörtökön a kormánnyal folytatott tárgyalások után mondott el a hvg.hu-nak további részleteket a bérkiegészítésről. Mészáros Melinda többek között arról beszélt, hogy a pénzt nem a munkáltató, hanem a munkavállaló fogja kapni.

Mészáros Melinda

Stiller Ákos

A kutatás-fejlesztés is kap bértámogatást, kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak magyar vállalatoknak, több mint 2 ezer milliárd forint értékben, megadják a diplomát azoknak, akiknek nincs nyelvvizsgájuk, és néhány kiemelt ágazat segítséget kap az újrainduláshoz. És lesz 13. havi nyugdíj, de mivel négy részben kapják meg az érintettek, ezt precízebb 53. hetinek nevezni.

Amit eddig biztosan tudunk az az, hogy a kiadásokra szánt forrás egy részét az önkormányzatoktól, a pártoktól, a kereskedelmi cégektől és a bankoktól veszik el, a kormány sok pluszpénzt nem akar költeni. A hangzatos tervek mögött nagyrészt még csak nem is átcsoportosítások, hanem a meglévő programok átnevezése áll. Ráadásul sok tervnek nincs meg a fedezete sem.

A legnagyobb bejelentéseket a héten a Magyar Nemzeti Bank tette, ráadásul ők információmorzsák helyett konkrét programmal készültek. A jegybank vezetői azt közölték: 3000 milliárd forinttal, valamint bújtatott kamatemeléssel tolják meg a gazdaságot.

A forintot egy hete egyszer már megmentette az MNB, akkor az egyhetes betéti tender indításának bejelentésével 369-ről 363-ig levitték a forintárfolyamot. A héten is szükség volt a segítségre: miután a piacok csalódtak, mert Orbán Viktor bejelentéseiből hiányoztak a konkrétumok, egy óra alatt 362-ről 366-ra zuhant az árfolyam. A kormányhatározat megjelenése után már azt is erősödéssel díjazták, hogy történik valami, az MNB sajtótájékoztatója után pedig 356-ra erősödött az árfolyam.

Fazekas István

A kormányzati tervek egyik legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lehetnek. Múlt szombaton a gépjárműadó elvonását, vasárnap a parkolás ingyenességét jelentették be, kedden pedig az idegenforgalmi adóra hirdetett a kormány mentességet, a bevételeik komoly részétől megfosztotta a településeket.

A gépjárműadó elvonása 34 milliárd forintot jelent. Ennél is sokkal fájdalmasabb lehet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint, ha a válság miatt az iparűzési adónak csak a töredéke folyik be. Schmidt Jenő szerint ez 300 településen fog lecsapódni, ezeken szedik be a nagyjából 1000 milliárd forintos összeget. Szerinte „az önkormányzatoknak abba kellene hagyni az ész nélküli védekezést, mert az állami feladat”.

A hét képe: Orbán Viktor a Korányi-intézetben

Facebook/Orbán Viktor

Világszerte folyik a munka, hogy ne csak a vírus elleni védekezésre találjanak megoldást, hanem a gazdasági károkat is minimalizálják. Az Európai Bizottság 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi programja után még azt is bejelentette, hogy külön egymilliárd euróból vállal kezességet a kkv-k hiteleire. Az Egyesült Államokban azt tervezik, hogy újfajta kötvények kibocsátásával lehetne pénzt szerezni a szükséges válságkezelő csomagokhoz. Ott súlyosbítja a problémákat, hogy a szociális védőháló rendkívül gyenge, így kulcsfontosságú, hogy a három hét alatt munka nélkül maradt majdnem 17 millió ember hamar álláshoz jusson – csakhogy ha túl hamar indítják újra a gazdaságot, az is emberéletekbe kerülhet.

Nagy-Britanniában egyre súlyosabb a járványhelyzet, intenzív osztályra került Boris Johnson miniszterelnök is. Így a döntéshozatalban is nagyobb lett a káosz, a Brexit-tárgyalások pedig leálltak. Az országban legalább egymillió ember vesztette már el a munkáját a járvány miatt.

MTI / EPA / Andy Rain

„Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.” Ezt válaszolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor az ATV-ben megkérdezték, mi lehet azokkal, akiket most elküldenek a munkahelyükről. Azt azért hozzátette: több mint 15 ezer cég visszajelzésére építve azt mondja, erős a kereslet az építőiparban, mezőgazdaságban, aki szakács volt, elmehetne péknek, „át kell magát képezni”.

Bod Péter Ákos úgy értékelte a helyzetet: a magyar kormány nem ott segít, ahol a leginkább kellene. A szociális helyzet kezelésére épp csak utalt a miniszterelnök, miközben nagyon sokan élnek alacsony jövedelemből – emlékeztetett. Mészáros Melinda, a Liga elnöke pedig azt mondta kérdésünkre, hogy az irány jó, de további válságkezelési intézkedések kellenek. Finomítanának a bérkiegészítésen, és az álláskeresési járadék összegét, illetve folyósítási idejét is növelnék.

Egyre több cég és szektor érzi meg, hogy nagy a baj. A zeneiparban például úgy számolnak, hogy 36 ezer ember megélhetése került veszélybe. Fizetési nehézségei támadtak a Bónusz Brigádnak is, bár az alapító azt mondta, csak „méltányosságot és haladékot kértek, kevesebb mint 100 partnertől”. Leállt a termelés a Szamosnál is. Állami cégek is bajba kerülhetnek, a MÁV már jelezte, hogy a nyár közepéig bírná ki tulajdonosi beavatkozás nélkül, ha maradna a válság. A Mol bejelentette, visszatartja a 2019 után járó osztalékát és nagy kiadáscsökkentésbe kezd.

A válság azt is elhozta, ami egy évtizeden át elképzelhetetlen volt: fizetéscsökkentéssel és a kiadások visszafogásával kell spórolni a magyar fociban. Sok klubnál még kivárnak, de most visszaüthet, hogy évekig nagyrészt közpénzből élt ez a sportág. Ráadásul amit sokan már évekkel korábban megmondtak, az most válik valósággá: a gyönyörű stadionokat akkor is fenn kell tartani évi több száz millió forintból, ha senki nem lép pályára.

Fazekas István

Amikor elkezdtük előkészíteni a hvg.hu legújabb, fenntarthatósággal foglalkozó alrovatát, a Zhvg-t, nem hittük volna, hogy az indulás idején ekkora krízis lesz a világon és Magyarországon is. A tudatosság és a megoldáskeresés kulcsfontosságú a klímavédelemben, és most a járvány kapcsán is tapasztaljuk, mennyire szükség van ezekre.

Változik persze egy ilyen különleges helyzetben az is, amit a zöld gondolatról hittünk, például pont a csomagolásmentességet kell feladni, a fenntartható életmód viszont nagy előnyt jelent. Azt is ki kell találnunk, hogyan ne pusztítsuk tovább az élővilágot, a járvány csak ráerősített erre. De legalább piacra lehet már érintésmentesen járni.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: