„Az árak alapvetően nem maguktól emelkednek, hanem valakik emelik őket.” Ezzel a megdöbbentő közgazdaságtani felfedezéssel örvendeztette meg Orbán Viktor a pénteki rádiószózatának hallgatóit. A kormány rájött, hogy még nem sikerült a földre vinni az árakat, úgyhogy a néhai MSZMP módszereire hajazó technikához folyamodott: felszólította a boltokat, hogy a jövő hét elejéig elmondják, önként csökkentik az áraikat, ha pedig ez nem elég, akkor beavatkoznak hatósági eszközökkel. Ennek hatására aztán az üzletláncok sorra adtak ki közleményeket arról, hogy ők bizony csökkentettek néhány árat.

A kiskereskedelem egyébként meglepően jól indította az évet: a forgalom 4,7 százalékkal nőtt. Elemzők szerint ebben már része lehet annak is, hogy az állampapírok kifizetéseit elkezdték elkölteni. A növekvő kereslet viszont bármilyen jó dolog is, egyetlen hátrányaként megint inflációgerjesztő hatású lehet, ráadásul ahogy az étolaj példáján bemutattuk, nagyon sok összetevője van annak, miért is száll el egy-egy termék ára.

Étolajok egy üzlet polcán

Reviczky Zsolt

Nagy Márton óvatosan nekiment a bankoknak is, tőlük azt kérte, hogy bővítsék ki az alapszámlát. Aki még nem hallott arról, hogy ilyen egyáltalán létezik, ne érezze magát butának, tényleg nem hirdetik agyon. Egy EU-s irányelv miatt valóban kell minden banknak kínálnia egy fapados, beszálló szintű számlacsomagot, de kis odafigyeléssel a legtöbben már akkor is nagyot tudnának spórolni a mostani számlájukhoz képest, ha megnéznék, miből válogathatnak.

A magyar ügyeknél sokkal távolabbra mutató dolgok is történtek: rendkívüli EU-csúcsot tartottak, amelynek az volt a tétje, hogy az unió fel tud-e mutatni egy egységet és konkrét terveket Ukrajna megsegítésére. A válasz nagyjából igen, a 27 tagállamból 26 meg is szavazta az Ukrajnával kapcsolatos álláspontot – a végén még a sokáig vonakodó Robert Ficót is sikerült meggyőzni azzal, hogy a szövegbe bekerült egy felhívás, hogy Szlovákia és Ukrajna rendezze az energiaügyi vitáit. Az egyetlen ellenvélemény nyilván Orbán Viktoré volt, aki ez után magyar szavazást ígért Ukrajna EU-tagságáról, de az unió legtöbb politikusa most Antónia Costával, az Európai Tanács elnökével ért egyet: Magyarország elszigetelt ország, amely már nem képes megosztani a közösséget.

Gyorsan lépni is mellett, például mert az Egyesült Államok felfüggesztette az Ukrajnának adott fegyverszállítást, és ami rövid távon még nagyobb baj, az ukrán hírszerzésnek adott segítséget is, úgyhogy utóbbiban Franciaország azzal a lendülettel jelentkezett is az amerikaiak helyére. A tettre készek koalíciójának elnevezett csoportosuláshoz pedig – amelyből az EU kerékkötőit kihagyják, viszont több unión kívüli támogató ország is beszáll, köztük az egész kezdeményezés egyik motorját jelentő Nagy-Britanniával, akik egy pár éve még teljesen elképzelhetetlen fordulattal most aktív kezdeményezőként térnek vissza az európai politikába – 20 ország csatlakozott.

Na de mi lesz az amerikai katonai segélyszállítmányok nélkül? Európa tényleg aktívabb kell, hogy legyen – derült ki ez még az EU-csúcs előtt, amikor megérkezett a hír ezek felfüggesztéséről. Ez nagy csapás az ukránok számára, még ha nem is azonnali katasztrófa, a mostani fegyvermennyiségükkel még több hónapig ki tudják húzni, az alatt pedig nem csak az EU léphet, hanem Trump is meggondolhatja magát. Nem csoda, hogy Ursula von der Leyen egy olyan tervet mutatott be, amellyel 800 milliárd eurót költhetne az unió fegyverkezésre.

Útra kész amerikai fegyverek Ukrajnának 2022-ben

AFP / Handout / US Airforce

Nagy löketet adhatna az egész EU-nak, ha a következő német kormány tényleg megvalósítaná az ottani jobboldal tervét, és szakítva a több évtizedes költségvetési szigorral, egy hatalmas haderő- és infrastruktúra-fejlesztésbe kezdene. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az adósságszabály elengedéséhez alkotmánymódosítás kell, amit a következő parlamentben az AfD blokkolni tudna, úgyhogy Friedrich Merz CDU-vezér még az előtt nyomná át a tervét kisebbségből a leköszönő parlamenten, hogy megpróbálna kormányt alakítani. Abban egyébként, hogy a katonai kiadásokat növelni kell, még a magyar kormány is támogatja az EU-s álláspontot, az, hogy Trump kérésének megfelelően a GDP 5 százaléka beleférhet-e erre a célra, már bonyolultabb kérdés, nekünk például el csak idén 2600 milliárd forint pluszkiadás volna.

Amellett, hogy európai segítség kell az ukránoknak, az is egy látványos fordulat, hogy a fronton már a halálesetek és sérülések 70 százalékát nem hagyományos harci eszközök okozzák, hanem drónok. Ezek egy része barkácseszköz, vagyis sima hobbidrónokat szerelnek fel robbanószerekkel, úgyhogy az áruk is jó.

A hét képe: Jó hír! – Rogán Antal levédetné a kormánypropagandának ezt a két szavát

Rogán Antal levédetné a Jó hír szavakat

Lakos Gábor

Jó eséllyel pályázhat a 2025-ös közgazdasági Nobel-díjra az, aki hiba nélkül felsorolja Donald Trump összes vámháborús fordulatát fejből. Az amerikai elnök a héten előbb élesítette azokat a büntetővámokat Kanada, Mexikó és Kína ellen, amelyeket egy hónapja már bevezetett, majd elhalasztott, és nagy dérrel-dúrral megígérte, hogy most aztán nem lesz halasztás, sőt következhet több mezőgazdasági termék és az EU is. Aztán az amerikai autógyártók kilobbizták, hogy egy hónapig mentesüljenek a vámok alól, majd egyes mexikói termékek megvámolását is elhalasztotta az önjelölt stabil géniusz. Nem csoda: már jöttek a válaszul kivetett vámok, és több amerikai termék bojkottja, a kanadaiak az országuk történelme során valószínűleg először mérgesek lettek, bojkottot is hirdettek több, a déli szomszédjukból érkező áruval szemben, és más országok cégei is elkezdték lecserélni az amerikai beszállítóikat. Van olyan kezdeményezés is, hogy az európaiak bojkottálják az USA termékeit, de ez azért nem egyszerű dolog.

Közben Trump hazai pályán is aktív. A kongresszusi évindító beszédében az előzetes félelmekkel ellentétben nem jelentett be semmi veszélyes nagy újdonságot (cserébe beszélt a transznemű egerekről, miután valaki a stábjában összekevert két szót), aztán viszont kijött egy olyan terv, hogy Elon Musk privatizálna mindent. Trump kriptovaluta-tartalék felállítását is elrendelte, amivel egész véletlenül egy csomó tanácsadója és ő is nagyot gazdagodna. De ellenállásba is ütközött: a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, fel kell oldani a USAID-támogatások befagyasztását.

Részletezte a KSH, hogyan állt össze a harmatgyenge 0,6 százalékos GDP-növekedés 2024-ben, és sötét az összkép. Ami jó hír, az az, hogy október-decemberben legalább a technikai recesszióból kijöttünk, és a lakossági fogyasztás már helyreállóban van éves átlagban is. De az autóiparunk szörnyen rosszul teljesített, az akkuipar szintén, erre jött rá a nyári negyven hőségnap okozta aszály, a cégek pedig nagyon durván visszafogták a beruházásaikat.

Az SK On iváncsai akkumulátorgyára

Veres Viktor

De már 2025-ös adatok is érkeztek. Arról már volt szó, hogy a kiskereskedelem igen jól kezdte az évet, annál gyászosabb volt az ipar januári teljesítménye: 3,9 százalékos volt a visszaesés. Az elemzők szerint sem igazán látszik, mitől lehetne itt trendforduló, pedig a termelés utoljára a Covid miatti lezárások alatt volt ennyire alacsony.

A forint közben a héten előbb öthavi rekordszintre ment fel, majd hullámvasutazni kezdett. Annak pedig még örültek is a befektetők, hogy Varga Mihály a jegybankelnöki munkáját úgy kezdte meg, hogy semmi különöset nem csinált, szóval legalább egy kis kiszámíthatóságot sugallt ezzel, és abból is kijöhetünk jól, hogy az Európai Központi Bank kamatvágása után még nagyobb lesz a magyar kamatok előnye. De az, hogy a vámháború és a világpolitika káosza hogyan üthet meg minket, olyan bizonytalan, hogy ennek a lehetséges hátrányai kockázatosabbá teszik a forintot.