Benne volt a pakliban, hogy valami szörnyű bejelentést tesz majd Donald Trump a vámháborúról, de hogy ennyire nevetséges módon rúgja fel az elmúlt évtizedek komplett világrendjét, az azért még így is meglepő volt. Az amerikai elnök a világ jelentős részére brutálisnál brutálisabb vámokat vetett ki – az EU-ra például 20, Kínára 34 százalékosat, Oroszországra pedig semekkorát –, viszont valami döbbenetesen amatőr volt a végrehajtás.

Egy dolog az, hogy totálisan megmagyarázhatatlan okokból olyan szigeteket is bevett a vámháborúba, ahol emberek helyett csak pingvinek és fókák laknak, és egy olyat is, amely egyáltalán nem kereskedik az USA-val. De pontosan ugyanennyire logikátlan az a képlet, ami alapján kiszámolta, melyik országot mekkora vámmal kell sújtani; a közgazdászok gyakorlatilag egyöntetű véleménye az, hogy az egész számítási módszernek nincs a világon semmi értelme.

Donald Trump amerikai elnök kabinetülést tart a washingtoni Fehér Házban 2025. március 24-én

MTI / EPA / Sipa USA pool / Samuel Corum

És bármilyen jól is elszórakozzunk kínunkban azon, hogy Donald Trump kölcsönkérhetné Nagy Mártontól a Közgazdaságtan tökfejeknek könyvet, az biztos, hogy totális káosz jön. Azt még számolgatják, vajon sikerült-e ezzel egy újabb világgazdaságot kirobbantani, de az országok már most sorra jelentik be a válaszlépéseket, úgyhogy sok jóra nem számíthatunk. Zuhantak a tőzsdék is világszerte a bejelentések hatására, a legnagyobb amerikai cégek is szenvednek, a szupergazdagok is egy csomó pénzt elvesztettek. És a forint is letérdelt.

Az EU több más válaszlépés mellett azzal fenyeget, hogy az amerikai techcégektől szedhet be több pénzt, Kína megemelte az amerikai termékekre kivetett vámokat. És egyébként is, minél tovább lesz az Egyesült Államok kiszámíthatatlan partner, addig rombolják az ottani gazdaságot, aminek viszont az egész világ is áldozatává válhat. (Az amerikai kormány egyébként azt is nehezményezte, hogy miután magára hagyta a biztonságpolitikában az EU-t, most mi inkább európai fegyvereket veszünk.)

Amíg az amerikaiak azt számolgatják, náluk mi mennyivel fog megdrágulni, Európában a gond valószínűleg nem az azonnali áremelkedés lesz, mivel viszonylag kevés amerikai árut veszünk, annál nagyobb bajt okozhat, hogy sokkal nehezebb lesz európai termékeket eladni az USA-ba. Ez ütheti meg a magyar gazdaságot is, például a német autóipar beszállítójaként – pedig még vámháború nélkül is borzasztóan rossz ipari statisztika érkezett a héten, és az eddigi előbb 3-6 százalék közti, aztán 3,4 százalékos GDP-növekedési célt is lejjebb adta a kormányunk 2,5-re. De legalább Szijjártó Pétertől megtudhattuk, hogy Trump vámjaiért Brüsszel a hibás.

Az Állami Számvevőszék jelentései nem felelnek meg a tényeknek, durva szakmai hibái elfogadhatatlanok, etikátlanok és módszertanilag megalapozatlanok – így reagált Matolcsy György arra, hogy az ÁSZ vizsgálata szerint nagyüzemben lapátolta ki a közpénzt az ő jegybankelnöksége alatt az MNB alapítványa magánzsebekbe. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós viszont azt mondta a HVG-nek: az ÁSZ még így is csak a felszínt kapargatja.

Ha ugyanis mélyebbre ásna, akkor a Matolcsy-klánnál sokkal szélesebb körben kellene keresni a felelősöket. Azt pedig most még csak találgathatjuk, hogy a volt jegybankelnök most védekező üzemmódba kapcsolt-e vagy már kiegyezett a hatalommal.

Ugyan a legtöbbször akkor szoktunk dühöngeni az árakon, amikor boltban vagyunk – erről számoltunk egy sort a HVG havi bevásárlókosarában is –, de lassan eljön az az idő is, amikor a nyaraláson kell gondolkozni. És nem valami szép a kiinduló helyzet: jó, ha a gyerekesek tizede meg tud fizetni egy tengerparti nyaralást.

Egy négytagú családdal számolva a legolcsóbb kempingezős megoldás is több mint 620 ezerre jön ki, de a legtöbb úti cél inkább 800 ezer és 1,3 millió forint között érhető el. Arról nem is szólva, hogy a forint árfolyamát éppen hogy rángatják, hiszen most sokkal rosszabb a helyzet, mint az elmúlt két nyáron volt.

A hét képe: Donald Trump büntetővámjai és a – teljesen fals – számítások, szerinte az adott országok mekkora vámmal sújtják az USA-t

pic.twitter.com/v5WMU5wofc

— Rapid Response 47 (@RapidResponse47) April 2, 2025

És majd amikor nyaralni indul az a kevés magyar, akkor nem az volt eszükbe jutni elsőre, hogy a budapesti repülőtéren dolgozók helyzete milyen, pedig érdekes téma ez is: a reptéri dolgozók úgy érzik, hogy az előző években sem kényeztették el őket, de az állami tulajdonos fukarsága még a magánbefektetőén is túltesz.

Most, hogy az állam megvásárolta a repülőteret, egyébként is nyilvánvaló lett: a reptér fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a kormány 15 év alatt sem tudta közelíteni a magyarok életszínvonalát a nyugatihoz, nem pedig az, hogy az előző tulajdonos hanyag volt. A teherforgalom szempontjából viszont jól áll, igaz, épp a korábbi tulajdonos alatti fejlesztések miatt.

Csődvédelmet kért a 23andMe géntechnológiai cég, azóta pedig tömegével próbálják az ügyfeleik törölni a tőlük levett mintákat az adatbázisból, mert nem tudják, hogy ki lesz az új tulajdonos, és védi-e majd az adataikat. Pedig a vállalat legnagyobb értéke az a 15 millió ember, aki a nyálmintáját adta oda elemzésre.

AFP

Persze a 15 millió DNS-teszt csak egyszeri befizetést jelentett, sokkal nagyobb üzlet lett volna a GSK gyógyszergyártóval kötött partneri szerződés, csakhogy a genetikai információk alapján nem készültek új gyógymódok vagy gyógyszerek. Az is megtépázta a bizalmat, amikor 2023-ban 6,9 millió ügyfél adatait szerezték meg hackerek.

Újabb magyarországi marhatelepeken jelent meg a száj- és körömfájás, az agrárminiszter szigorításokat jelentett be, Szlovákia és Ausztria is lezár több határátkelőt – nem csoda, hogy egyre idegesebbek az állattenyésztők. Pánik azért még nincs, de az aggodalom nagy.

A legrosszabbul most a sertéstenyésztők járhatnak, akiknél már pár nap kiesés is komoly anyagi károkat okoz, mert minél később értékesítik, annál inkább a szállítási időpontban megfelelőnek várt fölé megy a súlya, a tenyésztőknél maradt állatokat pedig addig is etetni kell. A húsmarha dömpingje viszont őszre esik, úgyhogy ott annyira nem okoz gondot, hogy ezekben a hetekben sokan félnek vásárolni.

Beadták a törvényjavaslatot: a bankoknak több lépésben minden településre kötelező lesz ATM-et telepíteni. Ami persze abból a szempontból is érdekes, hogy amint Gauder Milán, a Mastercard volt vezetője beszélt a HVG-nek, az állami tulajdonú Magyar Posta évek óta szervezetten zárja be a kistelepülési hivatalait, ahol eddig lehetett pénzt felvenni.

Falusi bankautomata

Lakos Gábor

Az iparági becslések szerint egy automata beüzemelése 20 millió forintba kerül, ami nagyjából 5000-8000 fős településmérettől lehet rentábilis. A kormány azon túl, hogy készpénzrajongó hangulatjavításnak szánhatja az ATM-eket, talán abban is bízik, hogy ha felveszik az emberek a pénzt, gyorsan el is költik – igaz, ahol online kassza van, ott kötelező biztosítani a készpénzmentes fizetést is, vagyis egyre kevesebb helyen van szükség készpénzre.