Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Óriási baj van a világban, és ezt mi sem ússzuk meg. A koronavírus egyelőre megállíthatatlanul terjed, egyre több a magyarországi megbetegedés. Az sem kérdés, hogy a gazdaság számára ez a legnagyobb mélyütés a 2008-as válság óta. Sokáig jogosan kapta a kritikákat a kormány, hogy miért nem mondanak semmit a gazdasági lépésekről, végül szerdán hallgathattuk meg Orbán Viktor bejelentéseit. A magánszemélyek és a cégek hiteltörlesztési moratóriumot kaptak az év végéig – igaz, a szabályokat elolvasva bőven maradtak megválaszolatlan kérdések -, a rövid lejáratú vállalkozási hitelek lejáratát június 30-ig meghosszabbították, a csütörtöktől felvett fogyasztási hitelek thm-jét az alapkamat fölött 5 százalékponttal maximálták.
Fülöp Máté
A Magyar Nemzeti Bank is előállt a maga javaslataival. A hiteltörlesztési moratóriumot korábban kérték, mint hogy a kormány bejelentette volna a terveit, de a csoknál és a babaváró hiteleknél a gyerekvállalási határidő kitolása, a könnyen elérhető, olcsó személyi hitelek, és kedvező költségű munkanélküli-biztosítások is a kéréseik között voltak, ahogy az is, hogy fél évig ne legyen díj- és kamatemelés, ha valaki nem utal olyan bankszámlára, amire a szerződése szerint muszáj lenne. Az MNB nem kötelezheti erre a bankokat, de ha a kérésnek nem tesznek eleget, akkor a kormányhoz fordulhat, hogy írjanak törvényt a javaslataikról.
Bod Péter Ákos még az előtt írt egy cikket a hvg.hu-ra, hogy a miniszterelnök bejelentette volna, milyen válságkezelő lépések jönnek. Azt javasolta: a gyereket nevelők és egyben munkát vállalók, az önálló vállalkozók, az átmeneti munkaleállást elszenvedők, valamint a kisvállalkozók kapjanak jelentős anyagi támogatást, és segítsék azokat a nagyvállalatokat is, amelyek vállalják, hogy nagy elbocsátások nélkül lesznek túl a válságon.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig úgy fogalmazott lapunknak adott interjújában: pánikhelyzet van és tűzoltás, emiatt a bejelentetteken túl is szükség lehet újabb lépésekre, például a katafizetés felfüggesztésére a taxisokon kívül más ágazatokban dolgozó kisvállalkozások számára.
Nem úszta meg a forint sem a krízist. Hétfőn 340-ről 345-re esett a forint/euró árfolyam, kedden 348 forintra drágult egy euró. Ekkor már csak idő kérdése volt, hogy mikor érjük el a 350-es lélektani határt – ez a pillanat szerda délelőtt 11 órakor jött el. Sőt, aznap egészen 354-ig gyengült a forint. Csütörtökön folytatódott a szabadesés, az új történelmi mélypont a nemrég még elképzelhetetlennek tartott 359,26. Nem nehéz megfejteni, mi történt: a befektetők tömegesen menekítették a pénzüket a mienknél sokkal biztonságosabb devizákba.
Túry Gergely
Pénteken egy kicsit lehiggadtak a piacok. Egész 348,28-ig visszaerősödött a forint – bármikor máskor ez brutális mélypontnak számított volna, így viszont azt jelentette, hogy az egy naptári hét hétfője és péntekje közötti legnagyobb zuhanás a 2008. október 6-10. közötti maradt. Úgy tűnik, a 360-hoz közelítő szintet még ebben a feszült helyzetben is túlreagálásnak tartották a befektetők. A régió összes országának devizája kicsit magához tért, ráadásul az euró a dollárhoz képest látványosan erősödött, vagyis úgy tűnik, hogy a befektetők egy picit jobban megbíztak már Európában a hét végére, mint az azelőtti pár napban.
A relatív piaci nyugalomban része lehetett annak is, hogy világszerte jönnek elő a kormányok és a jegybankok olyan megoldásokkal, amelyekkel legalább a károkat minimalizálni lehet. Az amerikai kormány és a kongresszus akár 1000 milliárd dollárt is pumpálna a gazdaságba, az sem kizárt, hogy pénzosztás jön, ezer dollárt adnak minden felnőtt amerikainak. És a kisvállalkozásokon is világszerte próbálnak segíteni – a magyar kormány ebben nagyon lemaradt.
Az Európai Központi Bank 750 milliárd eurós értékpapír-vásárlási programot jelentett be. Ausztriában a kormány 38 milliárd eurós segélycsomagot hirdetett. A brit alapkamat történelmi mélypontra került, ezzel is a reálgazdaság felé terelve a tőkét. Az amerikai Fed nulla százalékra vágta az irányadó kamatot, az Európai Központi Bank, a kanadai, a brit, a japán és a svájci jegybank pedig a dollárcsereügyletek árának csökkentésével próbál segíteni, hogy a világ pénzintézetei alacsonyabb áron vehessenek fel rövid lejáratú kölcsönöket dollárban. Ennek ellenére például hétfőn, már az összehangolt lépések bejelentése után az amerikai tőzsde akkorát zuhant, mint 1987 óta sosem - ezt újabb lépésekkel tudta korrigálni a Fed. Az olajár pedig 18 éve nem látott mélységbe zuhant, miután a Goldman Sachs arra figyelmeztetett, hogy a járvány soha nem látott keresletcsökkenést okozhat.
A hét képe: a Gozsdu udvar a szerdai 15 órás boltzár után.
Túry Gergely
A szerencsésebb dolgozók home office-ban folytatják, de nagyon sok gyár már leállt. A legnagyobb pofon ezek közül a gazdaság számára az, ami az autóiparban történik. Leáll a győri Audi-gyár, a szentgotthárdi Opel-üzem, a Suzuki esztergomi gyárát is bezárják, és a kecskeméti Mercedes-gyárban sem lesz érdemi munka, jó esetben csak hetekig. Ez pedig mélyütés lesz az egész magyar gazdaságnak.
Sok más szektorban is komoly a krízis. A légi közlekedésben óriási a forgalomcsökkenés, a Budapest Airport már az utasforgalom teljes leállására is felkészült. A fürdőknél is egyre nagyobb a baj, pedig azok hivatalosan működhetnének. A turizmusban attól félnek, hogy az állami segítség ellenére is földbe áll az ágazat, igaz, legalább vannak hotelek, amelyeknek a tulajdonosai felajánlották, hogy karanténkórházzá alakíthatják át az épületet, ha kell. A Hunguest Hotels fel is függeszti a szállodáinak működését. Ez is magyarázhatja, hogy nagyot buktak a NER-hez köthető tőzsde cégek is, Mészáros Lőrinc például már nem is dollármilliárdos. Az is kiderült, hogy a budapesti vállalkozások négyötödének nincs vészforgatókönyve.
De az autógyárak dolgozóinak a munkahelye legalább megmaradt. A kisvárdai Háda 400 dolgozót küld el, és ez csak az első bejelentés volt a várható nagy leépítések közül. A kormány szerint százezres növekedés lehet a munkanélküliek számában, de Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy számol, hogy akár egymillió fővel is nőhet a munkanélküliség, ha a külföldön dolgozó magyarok munkahelye is megszűnik, és ők hazajönnek. Bezzeg a kereskedelemben még munkaerőhiány is van. A jelek szerint a pánikszerű spájzolás miatt kezdenek komolyabb ellátási nehézségek kialakulni, de az ország élelmiszer-ellátása nincs veszélyben. A szűk keresztmetszet inkább a munkaerő, mintsem a készlet – áru van, csak nincs elég ember, aki összeszedné a raktárban, kirakná a polcra, házhoz szállítaná.
Eközben pedig a kormány terveiben nem látszik, miként védenék a dolgozókat. A veszélyhelyzet miatt a munkáltatóknak már nem kell 96 órával előbb szólniuk, ha módosítják a dolgozó munkaidejét. A Munka törvénykönyve bármely pontjától el lehet térni. Elvileg csak közös megegyezéssel, de válságban a dolgozók nagyon kiszolgáltatottak.
A veszélyhelyzet kihirdetése után a polgármesterekre hárult a helyi intézmények bezárása, ahogy nekik kell megbirkózniuk a lakosság kérdésözönével is. Ráadásul a finanszírozás megoldása is gyakran rájuk hárul.
Néhány faluban önkéntesek varrják az önkormányzati dolgozók számára a hiánycikknek számító maszkokat, van, ahol a háziorvosuknak a neten próbálnak védőeszközöket szerezni. Másutt viszont magát az orvost parancsolták el a munkától, mert idős.
Nagy kérdés az is, milyen változásokat hoz a járvány az ingatlanpiacon. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról beszélt: látványosan nő az eladásra kínált ingatlanok száma, pedig az lenne a logikus, hogy a bizonytalanság és a félelem halasztást okozzon az eladásokban. De egyelőre úgy tűnik, hogy „aki most vevőként a piacon marad, nyeregbe kerülhet, itt van újra az alkalmi vételek és az alkuk időszaka”.
A tranzakciószám nullára esésétől vagy a 2008-as válság mélységeitől egyik szakértő sem tart. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője úgy számol: a következő hónapokban meredek áresés nem lesz, az hathat ki az árszintre, ha egész a nyár végéig korlátozott mozgás lenne a piacon. Arra is érdemes gondolni, hogy egy kontrollálhatatlanabb járvány a lakáspiac mellett az irodapiacot is érzékenyen érintené a kényszerű home office munkavégzés miatt.
De történt bármi a világon, aminek nincs köze a koronavírushoz? A spanyol király például megvonta a költségvetési támogatást a saját apjától, mert az offshore-botrányba keveredett. A MÁV sokak örömére bejelentette, hogy többé nem indít a Nyugati Pályaudvar és Szeged között megálló nélkül közlekedő vonatokat. Több mint 20 év után kivezették az Elmű és az Émász részvényeit a tőzsdéről, a 4iG konkurense, a Delta Technologies pedig szabálytalanságok miatt 105 millió forint bírságot kapott - és ennyi volt a héten minden gazdasági hírünk, amely nem függ össze a vírussal. Szívből reméljük, hogy hamarosan már lehet mással is foglalkozni, mint ezzel a krízissel.
Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:
