Osztogatás, osztogatás, még több osztogatás, és persze az elmaradhatatlan hergelés a Pride ellen – a vártnál jó fél évvel korábban durrantotta be Orbán Viktor a 2026-os kampányt. Azaz csak első ránézésre! Mert amikor elkezdtek a miniszterelnök évértékelőjén tett ígéretek részletei kiszivárogni, akkor kiderült, hogy sokkal pontosabb mindezt úgy megfogalmazni: egy szép nagy osztogatás most, és még sokkal, de sokkal több osztogatási ígéret a választás utánra. Ez olcsóbb (bár így is százmilliárdokat vesz ki az államkasszából), de a kampányban így is nagyot fog szólni.

Részletesen ez a következőket jelenti: a háromgyerekes anyák már idén októbertől nem kell, hogy személyi jövedelemadót fizessenek, a kétgyerekeseknek 2026-tól 2029-ig vezetik be a mentességet több lépcsőfokban, a családi adókedvezményt tovább emelik, a nyugdíjasoknak pedig áfa-visszatérítést kínálnak majd az élelmiszervásárlásaik után. Na és tovább fenyegetik a boltokat, ezúttal épp a haszon maximális értékének meghúzásával, közben pedig alkotmányba írják a készpénzhasználati jogot, hogy egyszerre tudják megidézni az MSZMP politikáját és elcsábítani szavazókat a szélsőjobboldal alusisakos részétől.

Juhász István András

Úgyhogy a hét jelentős része a gazdaságban arról szólt, hogy próbáltuk értelmezni, mi mindent is hozhat magával az osztogatás. Annyi biztos, hogy amikor az NGM közölte, hogy milyen ütemezéssel készítik a 2026-os költségvetést, elárulták, hogy az eddigi hiánycélt már most feladták. A kormány első körben 660 milliárd forinttal kalkulál, de aztán ez 1500 milliárdra is nőhet – miközben nyilvánvaló, hogy ekkora mozgástér most nincsen. Adótanácsadók, könyvelők, élelmiszerboltosok és gazdasági elemzők is szétszedték a tervet, ahogy hitelminősítő is, mi arról írtunk, hogy ez a jövő felélésének annál is durvább esete lehet, mint ahogyan a 2002-es kampányígéreteit követve az MSZP osztogatni kezdett, és persze az is látszik, hogy a tervekben szociális érzékenység egyáltalán nincs, az adómentességen például a leggazdagabb 10 százalék többet nyerhet, mint az ország szegényebb fele. Ahogy az is érdekes, hogy már a szavak szintjén sem próbálják a háromgyerekes családmodell felé terelni az embereket – ahogy a friss demográfiai adatokon látszik is, zuhan tovább a születésszám.

A nyugdíjasok kapcsán pedig azzal az ötlettel állt elő a kormány, hogy egy kártyát lehet majd lecsippantani a vásárlásoknál, az áfát pedig egy bizonyos határig visszautalják majd. Erről aztán kiderült, hogy nem csak a piacon vásárlók nem fogják tudni használni, hiszen az áfamentes, és a kisboltokban is csak akkor fog működni az ötlet, ha áfás számlát kérnek a nyugdíjasok. Az is nyilvánvaló, hogy ez lehetővé teszi, hogy másoknak is vásároljanak a kártyával, de a kormány szerint ez nem gond, mert családban marad.

Már hetek óta nem lehet úgy írni hírösszefoglalót, hogy jó sokat ne foglalkoznánk az Egyesült Államok vad cikkcakkozásával. A legjobban várt eseménye a hétnek az volt, hogy Donald Trump és Volodimir Zelenszkij leültek tárgyalni, de ami történt, az a legrosszabb várakozásokat is alulmúlta: Trump és alelnöke elkezdék sértegetni az ukrán elnököt, amiért szerintük nem volt elég tiszteletteljes, és végül egy felejthetetlen, a diplomácia abszolút mélypontjait idéző veszekedés után Zelenszkij úgy ment el a Fehér Házból, hogy nem született egyezség.

Pedig egészen odáig még úgy is tűnhetett, hogy van esély tárgyalásra, például az amerikai elnök az átlagos szavazói figyelemciklusának hosszát figyelembe véve mindenki arcába hazudta azt, hogy egy hete nem nevezte az ukrán kollégáját diktátornak. De úgy tűnt, az üzlet az üzlet: volt esély arra, hogy Ukrajna az állami tulajdonú ásványkincseinek eladásából származó bevételek felét egy olyan közös alapba tegye be, amely ukrajnai projektekbe fektet majd be, az USA pedig több száz milliárd dollárt és katonai felszereléseket ad nekik. Aztán a mostani állás szerint az egó még az üzletnél is nagyobb – na és persze örülhet Vlagyimir Putyin is, aki most épp új intézőemberével próbálta kisiklatni a tárgyalást.

AFP / DPA / Andreas Arnold

Ami Trump Ukrajnán kívüli dolgait illeti, kétségkívül a legfontosabb az volt, hogy megígérte, most már tényleg 25 százalékos vámot vet ki az Európai Unió termékeire – azzal az egészen meredek indoklással, hogy az EU azért jött létre, hogy szívassák az USA-t, és valljuk be, ez csak azért nem kapja meg Az Év Legnagyobb Politikusi Ostobasága díjat, mert még hátra van 2025-ből tíz hónap úgy, hogy végig Trump lesz az amerikai elnök. Úgyhogy Európa keresi a választ – kivéve Szijjártó Pétert, aki elmondta, hogy az EU a hibás – ha már annak nincs realitása, hogy közös európai hadsereg legyen, még szorosabb gazdasági együttműködésről lehet szó. Trump azt is közölte, hogy Kanadával és Mexikóval szemben március 4-től mégis élesíti azokat a vámokat, amiket egy hónapja már egyszer bejelentett, majd felfüggesztett. Nagy-Britanniával szemben most épp ott tart, hogy lehet, mégsem lesz olyan szigorú, mert Keir Starmer brit miniszterelnök kemény tárgyalópartner, és Iránnal kapcsolatban is kivár inkább.

Az amerikai belső ügyek közül pedig azt érdemes kiemelni, hogy eddig nem túl sokan ültek fel Elon Musk fenyegetésének: hiába fenyegette a világ leggazdagabb embere a szövetségi alkalmazottakat kirúgással akkor, ha nem írják meg egy e-mailben, mit csináltak, amiért érdemes lenne megtartani őket a munkában, a dolgozók jelentős része nem válaszolt, Musk pedig kénytelen volt bejelenteni, hogy második esélyt ad nekik. A légi irányításban pedig már azért esedezik, hogy a nyugdíjból térjenek vissza azok, akik az elmúlt pár évben abbahagyták a munkát.

A hét képe: mesterséges intelligenciával készített fotóval próbálta egy fideszes képviselő népszerűsíteni az osztogató kampányt, rossz ötletnek bizonyult

Facebook / Simon Róbert Balázs

Akárhogyan is érik el majd az amerikai vámok Magyarországot, az már most látszik, hogy a kormányunk nem lesz egyszerű helyzetben, ha kicsit is jó évet szeretne kihozni 2025-ből – nem csoda, hogy már most el kellett kezdeniük kampányolni. Az inflációnk a legnagyobb az egész EU-ban, több, mint duplája az uniós átlagnak, az ipari áraink meglódultak januárban, az autó- és az akkuexportunk bezuhant, bár külkereskedelmi többlet még így is összejött, a beruházásokról pedig 2024. végi, katasztrofális számok érkeztek. Amiben egész jól állunk, az a foglalkoztatottság – a tavaly ilyenkorinál 32 ezerrel többen dolgoznak – és a turizmus, amely hónapok óta látványosan szárnyal.

Nem túl optimista a jegybank sem, amely a 6,5 százalékos alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az MNB indoklása szerint a pocsék januári inflációs adat miatt az egész éves áremelkedési előrejelzést feljebb kell tolni, most már van arra is esély, hogy ne februártól lassuljon majd az infláció.

És ha már MNB: búcsút veszünk a magyar gazdaság elmúlt minimum másfél évtizedének egyik legkülönösebb jelenségétől, a förtelmesen ronda infografikák és az unortodox gazdaságpolitika atyjától, a végéhez ér Matolcsy György második jegybankelnöki ciklusa.

Matolcsy György

Túry Gergely

A távozó Matolcsy megítélése minimum nem egyszerű: az első ciklusában a kormányzati gazdaságpolitika szekerét tolta, a másodikban a kigyulladt szekeret oltotta. A devizahitelek forintosítása (és a szigorúbb hitelfelvételi szabályok erőltetése) egyértelmű siker volt tőle, a jegybank viszont sem az inflációt nem tudta kellőképp megfékezni, a gazdasági növekedést pedig mindössze addig tudta támogatni, amíg a rengeteg EU-pénz és a világgazdasági jó hangulat segített. Az elmúlt pár év viszont már arról szólt, hogy a kormány gazdaságpolitikai károkozása ellen hadakozzon, a legortodoxabb monetáris döntésekkel.

A Gazdasági Versenyhivatal kérdésünkre elmagyarázta, hogy amikor Nagy Márton berendeli magához az élelmiszerpiac legfontosabb szereplőit és utasítja őket, hogy vigyék lejjebb az árakat, az miért nem kartellezés. A fenyegetőzés kezdete óta több áruházlánc is bejelentett árcsökkentést néhány termékénél, ebből jött ki az, hogy a HVG havi bevásárlókosarában a tej és a tojás egy kicsit olcsóbb lett.

Fazekas István

A bevásárlókosarunk összességében azért így is drágult, de az, hogy egy hónap alatt csak fél százalékkal, egész elfogadható az elmúlt hónapokhoz képest. Mindez ráadásul úgy történt, hogy a csirkemell ára ment fel 8 százalékkal, az összes többi termék visszahúzta az átlagot.

Ha már annyira jónak érzi a magyar kormány az amerikai kapcsolatait, Szijjártó Péter felmentést kért a Paks II-t érintő amerikai szankciók alól, épp amikor Trump egy évvel meghosszabbította azokat az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyeket még Barack Obama elnöksége alatt, 2014-ben vezettek be. Pedig közben Európában is bőségesen lehet még baja ebből a szempontból (is): egyetlen lépésre kerültünk attól, hogy az EU Bírósága jogellenesnek mondja ki a bővítéshez adott állami támogatást.

A főtanácsnok szerint Ausztriának igaza van, amikor azt állítja: az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy nem sértette-e az EU-s szabályokat, hogy az új reaktorok építésével közvetlen odaítéléssel az orosz Nizhny Novgorod Engineeringet bízták meg, úgy, hogy szó sem volt pályázatról, hanem a szerződés része volt, hogy ez a cég kapja a feladatot.