A heti összefoglaló igazából még a múlt hét legvégénél kezdődhet el, hiszen az egész gazdasági világ még most is csak kapkodja a fejét, mi történik. Donald Trump beindította a vámháborút: az amerikai elnök súlyos vámokat vetett ki Mexikóra, Kanadára és Kínára, ezek kedden élesedtek is; meglepő módon Kínára a legkisebbet, amibe sokan azt látják bele, hogy a kvázi elnökként viselkedő Elon Musknak ott van a legtöbb érdekeltsége. Erre persze jött is a visszavágás az érintett országokból, a tőzsdék pedig beleremegtek a hírbe Amerikában, Európában – benne Magyarországon – és Ázsiában is, és az amerikai elnök kedvencének számító kriptovaluták sem úszták meg. Trump azt mondta, hogy nem tudnak neki olyat mondani, amitől visszatáncolna, aztán máris visszatáncolt, legalábbis előbb Mexikó, aztán Kanada esetében.

A vámok nem úgy működnek, ahogy Trump gondolja – magyarázta a HVG-nek Paul Donovan, az UBS vezető közgazdásza is. Szerinte az Egyesült Államok rosszabbul is járna egy kereskedelmi háborúval, mint Európa. Az ilyeneknek a történelemben is általában szörnyű eredményeik voltak – mutattunk be néhány emlékezetes példát.

Paul Donovan a World Economics Summit találkozón

World Economics Summit

Az amerikai politika közben belelendült. Felfüggesztették a nemzetközi fejlesztési ügynökségük működését, mert az szerintük nem igazodott a nemzeti érdekeikhez – ezt egyébként Musk az orosz propaganda egy álhírével vezette le. Egész érthetetlen izmozás indult meg a Panama-csatorna kapcsán is: az amerikai kormány előbb még csak megerősítette, hogy szeretnék ezt visszavenni Panamától, majd közölték, hogy az amerikai hajók ingyen mehetnek át rajta, mire Panama kormánya szólt, hogy ez nem így működik.

A folyamatos nemzetközi kavarás mögött pedig olyan dolgok történnek hazai pályán, amelyeket sokan úgy mutatnak be, hogy épp a jog uralmát kerülik meg és bontják le. Elon Musk csapata elszabadult: teljes hozzáférést szerzett a szövetségi fizetési rendszerhez, benne amerikaiak millióinak érzékeny pénzügyi adataival, és a világ leggazdagabb embere gyakorlatilag tisztogatást végez az államigazgatásban. Hans Rauscher, a Der Standard elemzője ezt sztálini szintűnek nevezte, Timothy Snyder, a Yale történészprofesszora pedig arról írt, hogy az amerikai szupergazdagok célja a nemzet szétverése.

Az EU egyelőre még kimaradt a vámháborúból – egyelőre csak annyi kárt okoztak az amerikai vezetőknek, hogy a németországi Tesla-eladások zuhannak – de várhatóan nem sokáig, a német külkereskedelmi szövetség már szólt is, hogy nem szabad tétlenül várni. A német autógyártók részvényei már az első fenyegetés hatására esni kezdtek. Magyarország sem járhat jól, a 420-as euróra, magasabb olajárakra és több Temura lehet felkészülni, ha az EU ellen is elindul a vámemelés. Már persze ha az EU nem vet ki szintén vámot a Temura, de most épp ez a terv. Menczer Tamás mindenesetre megígérte, hogy Magyarország majd jó különmegállapodást köt Trumppal – az üzenet valószínűleg azoknak szólt, akik nem tudják, hogy EU-tagok vagyunk.

Azt biztosra vehetjük, hogy csökken az USA elkötelezettsége az európai biztonság garantálása és a nemzetközi szervezetekben való részvétel iránt, ahogy azt is látjuk már, hogy hiába gazdag országról van szó, az ottaniak nem érezték jónak a helyzetüket – mondta Paolo Gentolini távozó EU-biztos. Szerinte azonban a kereskedelmi háború Európával nem garantált, csak a feszültség az. És arra is kitért: bár sötétebbnek látszik most az európai jövő, mint az elmúlt évtizedekben, az új helyzet lehetőséget ad arra is, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a nemzetközi intézmények alakításában.

Magyarországon eközben egy annyira meglepő helyzet állt elő, hogy még a sokat látott elemzők és újságírók is csak azon gondolkozhatnak, hol van emögött az akna: a kormány úgy döntött, hogy lemond a rákosrendezői Mini-Dubaj terveiről. A főváros cége élhet az elővásárlási jogával, aztán ha az első részletet kifizették, eldönthetik, kivel mit valósítanak meg a területen.

A területen egyébként volt egy családi cégnek is telke, amelyet Habony Árpádék megvásároltak, úgyhogy nekik is elővásárlási joguk lett. Gulyás Gergely erről azt mondta, nem tud arról, hogy az ottani cég mit nyilatkozik az elővásárlással kapcsolatban.

Mindez rövid távon egész biztosan óriási politikai győzelem Karácsony Gergelynek, az már annál bonyolultabb kérdés, hogy hosszú távon ki jöhet ki jól ebből. A fővárosnak sok pénze nem volt eddig sem a nagy építkezésekre, nem lesz ez után sem, a kormány pedig minden bizonnyal ott fogja megnehezíteni a dolgukat, ahol csak tudja – a többi már kommunikáció kérdése is.

A hét képe: így fog kinézni Rákosrendező a főváros tervei szerint

Budapest Parkváros

Új Budapest Portál

A hét egyik legszórakoztatóbb története volt, ahogy az MCC elemzője levezette, hogy ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint 2010-ben gazdagnak, és erről még a tojásfogyasztási statisztikát is előásta, de közben a magyar gazdaságból egészen borzasztó számok érkeznek – ez még nem a 2025-re ígért repülőrajt, hanem 2024 nagyon gyenge zárása. A kiskereskedelmi forgalom decemberben alig 0,1 százalékkal volt az egy évvel korábbi fölött, amit az NGM úgy próbált megmagyarázni, hogy volt ám pénzük a magyaroknak, csak elmentek külföldre vásárolni.

De a kiskereskedelem legalább egész évi átlagban nőtt a gyatra 2023-as számokhoz képest 2,6 százalékkal! Bezzeg az ipar, miután már 2023-ban is mínuszos volt az egy évvel korábbihoz képest, 2024-ben még annál is lejjebb tudott esni 4 százalékkal – 1990 óta nem volt példa két egymást követő csökkenő évre. Pedig ipari termelő kapacitások létesülnek folyamatosan, idén is lesznek újak, csakhogy még a meglévők is kihasználatlanok. Az NGM erre is megtalálta, ki a hibás: Németország.

Abból a bizonyos repülőrajtból egyelőre nem sok látszik, fontos makroadatokat később kapunk majd, az új kormányzati döntések hatásáról pedig egyelőre annyit tudni, hogy a munkáshitel iránt nem valami nagy az érdeklődés. Az egyetlen jó hír a hétről a magyar gazdaság kapcsán az, hogy a forint erősödik. Úgyhogy van dolga bőven a kormánypropagandának – ahogy a most kiadott 2024. végi adatokból látszik is, nem sajnálták a pénzt a kommunikációra. Most azt próbálják hirdetni, hogy a középosztály helyzete jó és egyre jobb – megnéztük, hogy ebből mi az igaz valójában.

Az pedig már 2025-re vetíthet előre aggasztó dolgokat, hogy iszonyatos nagy a csapadékhiányunk – nagyobb, mint a 2022-es aszály előtt, márpedig az a teljes magyar gazdaság számára egy óriási mélyütést okozott, és az infláció elszállásában is szerepe volt. (Izgalmas inflációs hír a szomszédból egyébként, hogy a horvátok a multik elleni bojkottal próbálnak tiltakozni a drágulás ellen, a kormányuk pedig ársapkával, de eddig nem sikeresek.)

Most ott tartunk, hogy a 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van. A talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. Persze még semmi nem dőlt el végleg, a meteorológus szerint ha februárban lesz elég eső, és/vagy ha a tavasz elég csapadékos lesz, akkor feltöltődhet a talaj eléggé ahhoz, hogy ne legyen nagy a baj.

Évente 35 milliárd dollárt is meghaladó üzletté vált az emberi petesejtek kereskedelme. Ez a donoroknak anyagi haszonnal, de közben óriási kizsákmányolással is járhat.

A petesejt-kereskedelem – amely határokon átnyúlóan minimális szabályozással működik – a hivatalos, a szürke- és a feketepiacon is virágzik. A legtöbb országban tiltott az üzleti célú felhasználás, úgyhogy nem kell nagyon meglepődni azon, hogy az illegális petesejtdonor-turizmus is belendült. Az EU-ban közvetlenül fizetni nem lehet a petesejtekért, néhány országban viszont kompenzációt adhatnak a donornak az idejükért és az útiköltségért.

Nagyon-nagyon könnyen adja magát a magas labda, hogyan lehetne a petesejtekről szóló cikkből egyetlen szóval átvezetni a heti összefoglalót oda, hogy a G-nap tízéves évfordulójáról legyen szó – de most legyen egy egészen másik irány! A Vox mutatta be úgy a héten Simicska Lajost, mint aki Elon Musk előtt próbálkozott egy sokkal kisebb országban ugyanígy egy politikus első számú üzleti segítőjeként a kormányzat alá hajtani mindent. És ugyan a két történet részletei eléggé mások, abban nem nagyon lehet vita: az, ahogyan tíz éve Simicska és Orbán Viktor nyilvánosan összevesztek, alapjaiban határozta meg azt, ami azóta Magyarországon történt. Még akkor is, ha azóta sem hullott le az a híres atom, amit annyian vártak, hogy Simicska valami igazán durva dolgot elmondjon Orbán Viktorról – nem mintha az megrengette volna Orbán hatalmát, ami eddig kiderült róla.

Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos APEH elnökként 1999-ben

MTI/Kovács Attila

A legendás botrány tízéves évfordulóján megnéztük, mi minden történt a Fidesz első csúcsoligarchájának cégeivel azóta: van, ami Mészáros Lőrinchez került át, sok került magántőkealapok mögé jó nagy kanyarok után, az egykor híres-neves Közgép pedig ma már egész más néven fut, most épp Szíjj László kezei alatt. Azt is bemutattuk, hogy Simicska hiába bírt hatalmas befolyással és akkor nagyon nagynak látszó vagyonnal, a közelébe sem ért annak, amennyire kikerülhetetlen és gazdag a NER mostani elitje.